A Tanfolyam - Szerkesztési segédlet oldalon részletesen ismertettem, hogy miért van szükség az ún. kifutó alkalmazására.

Most képekkel illusztrálva lépésről-lépésre elvégezzük a kifutó beállítását egy nyomdai programban (Adobe InDesign, de elviekben minden más programnál is így működik)

Szerkesztéskor a legelső, hogy felvesszük a dokumentum méretét, pld 140 x 200 mm. Ez a nyomdai A/5 méret, amit a page size ablakban állítunk be:



Ezután (általában ugyanennek a panelnak egy más részen - jelen esetben alul) beállítjuk az ún. bleed, kifutó értéket körbe 3-3 mm-re



Összességében így fog kinézni:



A szerkesztőprogramban megnyílik a dokumentum, ahol a fekete vonal mutatja a doumentum méretét és a piros vonal pedig a bleed, kifutó helyét.



Beillesztünk egy képet:


A következő lépés a kép helyes pozícionálása. Itt jön a LEGFONTOSABB LÉPÉS, hogy a képet NEM a feketével jelzett dokumentum széléig pozíciónáljuk, hanem a pirossal jelzett bleed, kifutó vonalig.


Jól lehet látni, hogy a kép nagyobb, mint a végleges kép. Ebből következik, hogy a kép pozícionálásánál ill. méretezésénél figyelembe kell venni a bleed, kifutó helyét, mert AZ A KÉPRÉSZ LE LESZ VÁGVA A KÉSZREVÁGÁS SORÁN a képünkből. A végleges eredményt szemlélteti az alábbi ábra:



A szerkesztés után már csak le kell mentenünk a dokumentumot úgy, hogy a nyomdász számára egyértelmű legyen a szándékunk. Ehhez segítséget nyújt a szerkesztő program Marks and Bleeds menüpontja, ahol be kell klikkelni, hogy program mutassa, használja a bleed, kifutó értéket:




Van még egy nagyon kedvező beállítás általában ugyanott. Mégpedig, hogy helyezzen el a képen vágást mutató jeleket. Ez pedig a Marks részen van:




Összességében így fog kinézni:



A végeredmény pedig így:



A vonalak jól láthatóan jelzik a kép vágásának helyeit. A nyomdász meg örül, hogy nem kell a leadott anyagot megbarkácsolni.