A
Tanfolyam - Szerkesztési segédlet oldalon részletesen ismertettem, hogy miért van szükség az ún. kifutó alkalmazására.
Most képekkel illusztrálva lépésről-lépésre elvégezzük a kifutó beállítását egy nyomdai programban (Adobe InDesign, de elviekben minden más programnál is így működik)
Szerkesztéskor a legelső, hogy felvesszük a dokumentum méretét, pld 140 x 200 mm. Ez a nyomdai A/5 méret, amit a page size ablakban állítunk be:
Ezután (általában ugyanennek a panelnak egy más részen - jelen esetben alul) beállítjuk az ún.
bleed, kifutó értéket körbe 3-3 mm-re
Összességében így fog kinézni:
A szerkesztőprogramban megnyílik a dokumentum, ahol a fekete vonal mutatja a doumentum méretét és a piros vonal pedig a
bleed, kifutó helyét.
Beillesztünk egy képet:
A következő lépés a kép helyes pozícionálása. Itt jön a LEGFONTOSABB LÉPÉS, hogy a képet NEM a feketével jelzett dokumentum széléig pozíciónáljuk, hanem a pirossal jelzett
bleed, kifutó vonalig.
Jól lehet látni, hogy a kép nagyobb, mint a végleges kép. Ebből következik, hogy a kép pozícionálásánál ill. méretezésénél figyelembe kell venni a
bleed, kifutó helyét, mert AZ A KÉPRÉSZ LE LESZ VÁGVA A KÉSZREVÁGÁS SORÁN a képünkből. A végleges eredményt szemlélteti az alábbi ábra:
A szerkesztés után már csak le kell mentenünk a dokumentumot úgy, hogy a nyomdász számára egyértelmű legyen a szándékunk. Ehhez segítséget nyújt a szerkesztő program Marks and Bleeds menüpontja, ahol be kell klikkelni, hogy program mutassa, használja a
bleed, kifutó értéket:
Van még egy nagyon kedvező beállítás általában ugyanott. Mégpedig, hogy helyezzen el a képen vágást mutató jeleket. Ez pedig a Marks részen van:
Összességében így fog kinézni:
A végeredmény pedig így:
A vonalak jól láthatóan jelzik a kép vágásának helyeit. A nyomdász meg örül, hogy nem kell a leadott anyagot megbarkácsolni.